Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

igen is buzgó, és az Ő páiyájok nemes voltáról tö- kélletes meg győzodésben lévő tanitványit. Minek kellene lenni a világnak, hogy tökéletesebb és boldogabb légyen, arról eggy felséges eredeti képet adott nékiek, melly után kell kinek kinek törekedni. Hogy micsoda pedig a"" világ? arról a3 maga tapasztalásait közlötte Ő velek és arra serkentette Őket, hogy tapasztalásokat szerezzenek 3s az ö kívánságaikkal mindenkor a3 valóság* határain belől maradjanak.

A* Jézusnak az ö tanitványihoz való intései, hogy ne reményljék azt a3 mi elérhetetlen 3s ne tseréljek fel az Ő világ felöl való képzeleteiket a* valósággal, és ekképen ne éljenek olly érzésekben és csábitó álmokban, a'* mellyek annak, a* mi Ö kivülöttök van, meg nem felelnek^ eggy- szersmind én reám nézve és mindenre nézve is, valaki az Ö gondolkozás módjának hasonló hibájába eshetnék, intések. Az illy intés a3 mi napjainkban annál fontosabb, mivel az ifijuság eggy részről gondosabban neveltetvén, mint az előtt, csak a3 legnemesebb példák terjesztetnek eleibe, és csupán csak arra buzdittatik, a3 mi Nagy és Jó, következésképpen a3 világba való bélépésekor ábrándozva ragaszkodik a3 jeles és nagy példákhoz 3s rendkívül való kívánságokat formál az életben, és csak több kellemetlen tapasztalásokkal jut önnön meg csalódásainak isméretére; más részről pedig igen is gondatlanul neveltetik^ többet olvas mint él, a3 világot csak könyvekből, az emberi szívet csak Románokból és Néző játékokból tamilja ismerni, mel- lyeknek szerzőjök, gyakran még maga is ifjú és tapasztalatlan lévén, az Ő világ felöl való éretlen képzelődéseivel és a3 maga álmodozásainak árnyék-játékaival számtalan ifjúi tapasztalatlan szíveket meg veszteget.

200 A' jó emberek’ tévelygései az életnek \cC t.