Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

tomány eránt, a3 mellyben lakunk. Azon óitalomért, mellyel jussainkra nézve a3 mások3 megtámadásai ellen nyerünk, tartozunk tehetségünk szerént segítséggel lenni, hogy a3 tartomány íélsosége feltarthassa azon közönséges intézeteket, a3 mellyek a3 mi jussainknak és állapotunknak teljes bátorságot szereznek.

így parancsolja továbbá nékünk a3 józan ész., hogy a3 tartományi terheit a3 mi tehetségünk3 mértéke szerént Önkényesen segítsük viselni, és az adózásoktól 3s fizetésektől akár egészen . akár ré- szénként, magunkat semmiképen ki ne rekesszük. Mert ha ez valamelly ravasz vagy késedelmeskedo módon történik, úgy megcsaljuk a3 hazát és a3 felsoséget azon törvényes adósságra nézve, mellyel le kell fizetnünk. Akkor a3 mi eszességünk nem jobb, nem nemesebb, nem bocsánatra méltóbb, mint a3 tojvajé, a3 ki másokat az Ö jussaikban és birtokaiban megkárosít. A3 mi úgy nevezett igazságos önnön szeretetünk gyalázatos haszonkeresés , melly minket a3 törvény és polgártársaink eránt árúlókká tészen. Ha mi megbocsáthatónak tartjuk magunkban, a3 felsoséget megcsalni, és a3 tartozó adókban megkárosítani: úgy szükségesképen megbocsátható az minden emberekben. Ugyde ha minden polgárok illy alávaló módon gondolkoznak : kicsoda lakhatna nyugodtan eggy csalárdokból álló nép között? Hol vegyen az ország eszközöket a3 közönséges dolgoknak illendő erőben és méltóságban való fentartásokra? Ki tulajdoníthatja vétkül a3 fejedelemnek, ha Ö az egésznek megmentése végett, kemény intéző regulákat teszen eggy es emberekre nézve?

A* mit már az ész és az eggyügyü igazság - érzés parancsol, az az okos és jámbor emberre nézve magában szent dolog. Széngyenli Ö, a3 hol azt lárma indítás és büntetéstől való félelem nélkül te150 Keresztyénnek, mint jobbágynak 3s a31.