Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 3. (Buda, 1829) - 10.413c

metszetéből származnak rabja lenni; szégyenleni fogod azon követséget, mellyet reád ebben a3 világban a3 te Istened bízott, bételjesitetlenül hagyni, és azon porral játszani, a3 mellyet lábaiddal tapodsz. Meg fogod tanulni az életet a3 külső szintöl mindenütt megkülömböztetni; meg fogod világosan ismerni, hogy nem házakat építeni, külső tisztességeket viselni vagy pompás öltözetekkel bujálkodni küldődtől te az Istentől ebbe a* világba, hanem hogy az emberi nemzet köz boldogságára Isten mellett munkálkodó szolga légy. í.Kor. 5, g. Világosan meg fogod érteni, mit mondott a* Jézus amazokat jelentő szavaival: Keressétek először az Istennek országát és annak igazságát, ügy minden egyebek megadatnak tinéktek. Mát. 6, 55. Azért is ha eledeletek és öltözetetek van, eléged- jetek-meg. j

Nem azért fogsz élni, hogy eggyik nvereséget a3 másikra halmazd, és végre meghalván, válj meg kincseidtől, hanem hogy a3 mennyire tehetséged kiterjed, minden valóságokat magad körül boldogabbakká és bölcsebbekké tégy. Csak a3 mindenekJ boldogsága a3 te boldogságod. INem ismersz, nem akarsz te ennél egyebet.

Csak mosolyogsz, midőn az állati érzésű emberek3 gonoszsága lerontja jó állapotodat; nem ragadnak Ök-el te tőled semmit, csaknémelly eszközöket, mellyek által nékik használatosabb lehettél volna. Csak mosolyogsz, midőn tégedet a3 kétségesföldi szerencse a3 magas pólcztól, tekintettől és befolyástól megfoszt. Mert mit teszen utóljára is ha durva vászonba vagy a3 legfinomabb bíborba takarják hóit testedet? mind a3 kettő elrothad végtére; mind a3 kettő egyenlő becsű a3 lélek előtt. Mit ér az, ha vallyon ezen élet3 álmában fejedelemnek neveznek-é tégedet az emberek vagy koldusnak? az által te önnön magadban, és az Isten3 III. Rész. 10

Az Ember o’ maga Sorsának Tercmtöje. 145