Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

a könyörülő Istennek kegyelme által. Nem a* mi büntelenségünk tesz minket boldogokká, hanem a'* Jézusban, az Ö kijelentéseiben és aJ mennyei AtyaJ irgalmában való hit. Fel, fel, én lelkem! eJ hithez ragaszkodjál; ez az, aJ melly aJ te virtusodat megerősíti; a5 melly azt megőrzi; ez szentel-meg, ez teszen boldoggá tégedet. Csupán csak aJ hit által lehe­tséges az igazi magas lelkúség, és aJ nélkül ép­pen nem. Te magad, Jézus, én Isteni Megváltóm, Te magad mondottad ezt: „ AJ ki én bennem hiszen , a minémü cselekedeteket én cselekszem, az is ol- lyanokat cselekeszik. “ Ján. 12. Ki tehetne szert aJ Te benned való hit nélkül azon felemel­kedett lélekre, aJ melly a~' Te lételedet megdi- csoitette ? Félre virtusban való hiú kevélykedés, Js önnön erejében való balgatag bizakodás, megismerem aJ ti semmiségteket! Js ha szinte minden halandók között legnemesebb és legjobb volnék is, mindaz- által az Isten előtt érdem és igazság Js szentség nél­kül való valóság volnék, aJ mellynek aJ legszen­tebb előtt elkelletik tűnni. Félre, csalárd képze­lődés, hogy az én csupa virtusom megvigasztal en- gemet az én bús órájimban, midőn aJ világ és az emberiség vigasztalatlanúl elhagynak engemct! Ah! micsoda aJ halandónak virtusa ? Eggy gyen­ge nádszál, melly aJ szélben ingadozik. Tiz hi­bát követek-el, mig eggy Istennek tetsző csele­kedetre kedvet szerzek magamnak. Jézus, a Te hited elevenítsen, erősítsen, szen- teljen-meg engemet! Nem lelek én senkiben más­ban idvességet, csak Te benned. Nem lelek vilá­gosságot, csak aJ Te kijelentéseidben; nem lelek megszenteltetést, csak a” Te véredben, melly éret­tünk kiontatott! — Egyedül az alázatosság, mi 94 A* Hit és cselekedetek.

Next

/
Thumbnails
Contents