Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
Oh Keresztyének, Sorsosi azon kijelentésnek és idvességnek, melly nékünk a3 Krisztus által lett, lehetséges volna-é, hogy még a3 Pogányok is több hittel bírtak, 3s több hitet gyakorlottak volna, mint ti, a3 kika3 régi világnak ama Bölcseivel lelki miveltségre és megvilágosodásra nézve vetélkednétek? Keresztyének, mennyei világosság3 Sorsosi, lehetséges volna-é, hogy a3 Pogányok szentebb szívüek lettek volna ti nála- toknál? Hit nélkül nincs itt é* f öldön semmi vigasz- talas! Minden virtusod is meg nem nyugtat a viszontagságokkal teljes érákban, ha a3 szegénység, betegség és mindenféle ínség reád rohan, és te a3 te jámborságoddal félre ismértetve, kigunyol- tatva, taszittatol a3 kétségbe esésbe. Csak eggy bölcs gondviselésben való hit, melly a3 világok3 és emberek3 futását kormányozza; csak eggy örök jóságban való hit, melly semmi teremtését se hagyja a3 nyomorúságnak prédául; csak eggy Meg- jutalmazóban való hit a3 Síron túl, emelheti-fel a3 csüggedő bátorságot, midőn azt minden le akarja nyomni. Lépj a3 te atyádnak vagy gyermekednek, a3 te anyádnak vagy hitvesednek koporsójához, hit nélkül való ember! és kérdezd-meg magadat: mi enyhítheti a3 te reménység nélkül való fájdalmadat? — Mit? talám a3 te jámborságod? Ah, de az nem támasztja - fel többé a3 kedves halottat te- néked. Hiszen az Ő utolsó szomorú mosolygása, az Ő utólsó haldokló tekintete, az Ő utolsó bágyadt kéz-szorítása örökre való elválás vélt tenéked! Hiszen te reád a3 te életednek homályában semmi világosság sem sugárol az örökkévalóságból. Hiszen a3 te könyeidet nem számlálja - fel semmi megjutalmazó Isten, hogy azokat eggykor nagyobb örömökkel pótolja ki. Hit nélkül való ember! hol a3 92 Hit es cselekedetek.
