Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

ben kicsinnyé 3s megvetésre méltóvá vált előtte. 3S a3 mint intézeteit megváltoztatja megváltoztatja azokkal eggyütt jövendő sorsának folyamatját is. Eggy jeles czélnak választásával jelesebb sorsot is húz. Nagyobbá , bölcsebbé 3s boldogabbá lész; mert nem a3 balgatagság tesz boldoggá, hanem a3 bolcseség. 3S Ö ezt a3 könyörgés3 befolyása által nyeré meg.

Sot olly igen felemelheti a3 lelket az Istennel való társalkodás, hogy nem csak valamelly magányos java az életnek, hanem maga az egész élet is kicsinnyé 3s csekéllyé lessz az Isteni mellett , mellyre nekünk törekednünk kell. Jézus könyör- gött a3 Getsemánéban, 3s rettegés nélkül ment az itélo székek eleibe és a5 keresztnek halálára. István a3 dühösködő néptől megköveztetvén, teljes bátorsággal tett vallást a3 Jézus3 igazságáról. Könyör- gött Ö, és szent elragadtatásban hala-meg. Száz meg száz Vallóji a3 Jézusnak tettek úgy Ő utánna, mint a3 hogy Ő tett. Elbámúltak a3 Zsidók, elbánni! tak a3 Pogányok ezen virtusos emberek3 bajnoki érzésén. Szánakozást, csudálkozást és gondolkozást gerjesztett az Ő halált megvetések. Mélyebben visgálták a3 dolgot; mert a3 tévelygés így nem lelkesíthet. 3S a5 visgálódók vallás tévőkké lettének. És a3 Jézus3 országa győzedelmesen terje- dett - ki, 3s a3 pogány templomok3 leomlásáv al meg- változtak a3 Nemzetek3 erkölcsei és történetei is.

A3 mit nekünk ön szeretetünk gyakorta kívánatossá tészen, megszűnik az-az lenni, ha azt könyörgésünkben az Isten eleibe terjesztjük. Ott az Ő szentségének közellétében, megpirúlunk magunk is az Ön szeretettel teljes kivánság miatt* A3 könyörgés megszentel bennünket. Ha azon felül a3 lelki isméret még az Isten előtt is jó tanúbizonyságot ád minekünk, úgy megerősít az bennünket erővel és bizodalommal , és megnyugtat bennünA1 Könyörgésnek az emberi történetekre ’s cé t. 71