Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
513 csak sírján túl átkot ás szidalmat gyűjtsön maradékai3 számára. Akármelly jámborul viselje is magát a3 polgári törvények szerént, de ha a3 mellett tisztátalan, Istenről elfelejtkezett szíve van, örökös meghasonlásbán lessz önnön magával, örök szorongattatásban lessz titkos tévedései mellett; sok fáradságot tesz, hogy jónak láttassák, és még is levétetik állorczája annak idejében. Boldogtalan Ö, mivel ellentmondásban él az Isteni világrendéi , ellentmondásban a3 maga jobb meggyőződéseivel és belső természetével^ és azt képzeli, hogy tulajdon okossága által a3 vallásosság munkásságait, a3 csupa kiilso színnel az igazi valóságot, és eggy mázolt ábrázattal a3 valódi egésséget kipótolhatja. A3 mindennapi tapasztalás tanítja, hogy a3 szívnek vallásossága nélkül eggy halandó sem lehet bizonyos a3 felöl, hogy a3 legdurvább vétkekbe ne essék; és hogy a3 vétek utoljára nem a3 mi kiilso szerencsénknek, hanem a3 testi egésség- nek leromlására, nyilvánságos gyalázatraj töm- löczre, vesztő helyre vezet. Igaz hogy nagyobb részek az embereknek gyarló. Jobb akar lenni j és fél a3 maga istentelen kívánságaival, 3s titkos romlotságával való harcz- tól. Megbánja a3 maga belső rosszaságát, és alkalmasabb időre halasztja jobbulását. Tudja Ő hogy a3 szokott módon nem lehet itt egészen vidám , amott pedig bóldog. Megijedve a3 gonosz ' érzések3 és szokások3 következéseinek gyakori tapasztalásától, 3s megintetve a3 maga meggyőződéseitől, mindég próbálja, és ismét abba hagyja .a3 megjobbúlást, és nagyobbá köti magának a3 rémítő büntető vessző-nyalábot. De rettenetesebb az, hogy vágynak ollyan - emberek, a3 kik a3 világnak, a3 népeknek és a3 mindennapi életnek minden tapasztalásaira, a3 leg- II. Rész. 33 sf Megátalkodó, s.
