Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
507 Ez jelentés az Ö életének egész intézésére nézve elhatározó volt. Megváltoztatá Ó aJ maga gon- dolkozását. Megismerte aJ Megváltó Jézusnak Istenségét , a3 kit üldözött vala, és azon órától fogva az ő leghűségesebb követője lett. Azon üldözéseket, mellyeket még kevéssel az előtt másoknak készített, most már Önként hagjá magára áradni. Azon kegyetlenségeket, lánczokat, töm- iöczöket, mellyeket az előtt aJ Jézusért másoknak adott, most önnön magán szenvedte aJ Jézusért. Megkeresztelteté magát, semmit sem tartott-meg elébbi állapotjából, még nevét is letette, melly alatt az első Keresztyének előtt olly rémítővé lett vala, és Pálnak nevezé ma°;át. S valamint Pál, úgy hallja még ma is minden ember az IstenségJ szavát. Minden ember hallja azt gyakran az Ö életének legfontosabb szempil- lantataiban, a3 mint hallhatóbban vagy lassabban ezt mondja: Miért kergetsz engemet? Valamint Pálnak, úgy bizonnyal minden felnőtt embernek van valami nagy kívánsága, aJ mellyet Ö buzgóan, Js gyakran heves indúlattal, bételjesúlve akar látni. Nem mindenkor nemes az Ö czélja; sokszor az Ö szándéka alig olly tiszta, mint aJ Pálé, a3 ki csak aJ régi törvényt, melly az Izraelitáknak a’ Sinai hegyen adatott vala, akarta védelmezni az úgy vélt ujjitok ellen. Mindazáltal az eggyszer választott czélt követi az ember. Próba tételei el nem sülnek. De minden el nem sülés még erősebben ingerli Ötét, hogy szándékait elérje, 's akaratját végre hajtsa. Iparkodásának közepette megismeri, hogy éppen más valami van a3 gondviselés^ czéljaiban, mint az Ö maga feltétele. Mind annak, aJ mit Ö kíván, reményi és vár aJ történetek’ folyamatában, éppen az ellenkezőjét látja megtörténni. Látja hogy az Ö akaratja nem a.3 mindeneket elrendelő világ20 * Az Istennel: szózatja az emberi szívhez.
