Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b
296 yf h is érte s' 6 r á j a. ■\ * nak rabságában élni ; neki azokon uralkodni kell; testének keli aJ szolgának, lelkének aJ szabadnak lenni. AJ Keresztjén szabadság pedig nem egjéb, hanem a* mi Lelkűnknek magában való felállása, és a"5 testi kívánságoktól való függetlensége. Csak a3 szabad, aJ ki nem idegen törvények szerént, hanem a3 maga tulajdon törvényei szerént, az az a3 maga legjobb bélátásai szerént cselekszik. Ha már tudjuk, mi az illetlen, a3 hibás, 3s vétkes dolog, és még is azt cselekesszük: tehát úgy nem akként cselekszünk és élünk mint szabadok, tudniillik a3 mi törvényeink és legjobb belátásaink szerent, hanem idegen törvények és belátások szerént, a5 mellyeket útálunk. Lemondunk a3 mi fiúságunkról, és a3 pornak szolgájivá leszünk. Annakokáért szabadságra , Keresztyéni függetlenségre , 3s a3 mi tulajdon természetünk felett való felemelkedésre kell törekednünk. Vitézi bátorsággal ellent kell állanunk aJ bűnre való ingerlésnek vagy kísértetnek, és attól meg nem gy fizettetnünk. Minden ember kísértetik pedig a“ bűnre, és minden idő kornak tulajdon kísértetni vágynak. Az ifjúság a3 maga könnyű elméjüsége által, az érettebb idő kor az indulatok és rossz szokások által, az öreg a3 félénksége erotelenség és kevélység által kísértetik. A3 kísértetek nem az Istentől jonek. Hogy akarhatna az Isten, az a3 legszentebb valóság, a3 kitol fut a3 bűn, és a3 ki a3 maga íiját azért küldötte mi hozzánk, bogy minket a3 bűnöktől megváltana , hogy akarhatna ö minket maga ingerelni a3 bűnre? Ezen szavak tehát az Úri Imádságban: es ne vigy minket kisértetbe ! nem ezt teszik: és ne ingerelj bűnre minket, hanem: orizz- meg minket a3 gonoszra való alkalmatosságoktól, s erositsd-meg erőnket a3 véteknek ingerlése ellen.
