Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

ségnek semmi nyomait sem veheti észre. Ez a3 kedvetlenség gyakorta vallásos erényt vesz, "s akkor a" szent, vigasztaló, idvezito Hit újabb gyötrelmévé válik az embernek. Szüntelen titkos szemrehányásokkal kínozza magát cselekedett bűnei miatt, kétségbe esik a3 természettel jó Istennek irgalmassága felöl.» istentelenné lessz épen azon pillantatban, as mellyben az Isteni félelemre "s kegyességre szeretne szert tenni, "s kínzó és felóldhatatlan kételkedésben "s szorongásban emészti-el magát.

yínnakokáért tudakozzunk a5 mi dtaink felöl e's keressük meg es térjünk-meg az Úrhoz! ( Jér. Sir. 3, 4°) mint a" Próféta mondja. Semmi valóságos megtérés nem lehetséges, az azt megelőző szoros magunk" megismerése nélkül. A" mi romlottságunk" fundamentoma nem mindenkor a" mi nevelésünkben, értelmünk’ tudatlanságában, gonosz szokásinkban, "s a" rossz példák által való elcsábittatásunkban van; hanem ollykor ollykor testi egésségünknek titkos romlásában is. Ebből származnak nagyobb részint a" mi vidám vagy borongó elme-állapotink, **s a" miatt Öltöznek minden képzeleteink is világosabb vagy homályosabb színbe.

Mennyire függünk mi a" mi testünknek és az ö természeti alkottatásának állapodtól, mind ítéleteinkben, mind cselekedeteinkben, bizonyítja a" mindennapi tapasztalás. A"beteges, komor természetű ember keményebb, barátságtalanabb , vesze- kedöbb, zsémbesebb, bizodalmatlanabb. A" miilyen Ö maga, úgy képzeli Ö a" maga Istenét is, mijit eggy haragos, heveskedo, engesztelhetetlen Istent. Az ő betegségének és annak okának eltá- voztatása által az Ö gondolkozás-módja is megváltozik; nyájasabbá, magát kedveltetöbbé, engedelmesebbé lessz, "s az Istent is nyájasabbnak

50 Az elme állapot}cincik as mi vallásos ’s a’ t.