Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 2. (Buda, 1829) - 10.413b

25 télén eltűnt nagy pillantatából érezi, a’ midőn az o szívét felelem és szorongás gyötrötte, és 6 semmi segedelmet, semmi szabaditót nem ismért többé a' Mindenhatón kivül! így könyörög némelly legelő­ször életében szívbéli buzgósággal a3 halálos ágyon, a3 midőn utólszor könyörög ; így némelly, midőn aJ mennydörgések rendítve harsognak a3 fekete fel­legek közt, és az eget a3 villámok3 lángjai haso­gatják; így némelly, midőn jajgatva áll atyjának, anyjának, feleségének, forrón szeretett gyerme­kének, barátjának vagy barátnéjának beteg ágyá­nál , 3s látja aJ drága életet elenyészni, és azt meg nem mentheti. Akkor eleibe tűnik a3 legkönnyebb elméjű embernek is a3 véghetetlen Istennek nagy­sága, {mindenhatósága, és szeretete, *s elevenné lesz az emberi semmiségnek érzése; ez akkor áhi- tatosság. Tanítsátok, Szülék, Nevelők, Néptanítók 3s Evangyéliom hirdetők, tanítsátok az ifjúságot, ta­nítsátok a3 felnőtteket az Isten3 felséges voltának, 3s a3 legtökéletesebb valóság3 tökéletességének, ha­talmának és kegyelmének eleven isméretére, 3s a3 tisztelet nem fog hibázni, és az áhitatosságönként elő fog állani. Ne arra tanítsátok a3 gyermekeket, hogyelébb könyv nélkül mondjanak könyörgéseket, mellyeket sokszor alig értenek, és azután tanulják a3 világ3 mennyei Atyjának tulajdonságait, hanem Öntsetek az ifjakba, 3s öntsetek a3 felnőttekbe min­denek előtt tiszteletet a3 véghetetlen dicsőségű, 3s szeretetet a3 véghetetlen jóságú Isten eránt, 3s úgy osztán magoktól elkezdenek könyörögni , a' nélkül hogy könyörgéseket tanúltak volna. Neme­sítsétek, ti felsoségek, a3 ti elhagyatott iskolájito- kat; nemesítsétek a3 közönséges Isteni tisztelet3 hel- lyes módját 3s belső valóságát a3 Lelki Pásztorok3 és Prédikátorok3 méltóságára, tudományára, ma­gok viseletére és buzgóságára való félvigyázás ál­Az Aliit at oss ág.

Next

/
Thumbnails
Contents