Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

56

Virító ártatlanságban díszlenek a* gyermekek. Az atyai háznak szűk hézagja határozza az Ö ifjúságoknak egész boldogságát. Legfőbb Javok aJ vidám engedelmességben áll. Szerető tisztelettel ragaszkodnak jó Szüléjikhez.

Még aJ cselédek is kerületekhez tartoznak ezen boldogoknak. Hiv ragaszkodással gondoskodnak ezek azon házról, melly o rólok figyelemmel gondoskodik. Nekik nincsenek Uraik, hanem csak új Szüléjik. Minden történet, melly a' háznépnek örömöt okoz, Őket is boldogítja.

AJ kölcsönös szeretet csudálatos bájt önt aJ leg mindennapibb dolgokra is, és aJ legcsekélyebb dolognak is magasabb becset és jelentést ád. AJ ki itt szenved, azt mindnyájan gondos ápolással veszik-körül, és az eggyes tagoknak boldogságok mindnyájoknak főben járó dolog.

Nézzétek ama szegény özvegyet, aJ ki az o szugollyában az egész világtól elfelejtve él. Látta Ö szeretett férjének Js barátjának hóit testét sirba vitetni. Most már segítség nélkül maradt és aJ vi- dámokJ társaságából számkivettetett. Senki sem akarja most Ötét szegénységében ismerni, senki sem hívja magához. De ne sirassátok Ötét! Gazdagabb Ő mint vélitek. Eggy kegyes leány dolgozik nappal és az éjjeli mécsnek világánál eJ jó anyáéit; eggy leány, aJ ki lemondott hajdani ba- rátnéjinek pompájokról Js mulatságaikról, hogy egészen aJ kedves anyáé legyen, Ötét táplálja Js vidámitsa. Ne sirassátok Ötét! Mennyei érzések között úszkál Ö, mellyeket semmiféle arannyal megvásárolni nem lehet.

Miért siratod amaz öreget, aJ ki tömlöczhen sorvadj mivel aJ hivtelen szerencse megfosztó ötét értékétől, és nem fizetheti-meg azon adósságokat, mellyek Ötét nyomják? Már meg van szabadítva. Eggy háládatos fiú eladá magát a3 hadi seA házi békéség.