Zschokke, Johann Heinrich Daniel: Áhitatosság óráji a valódi keresztyénségnek és a házi isteni tiszteletnek előmozdítására. 1. (Buda, 1828) - 10.413a

mellyel másokat magadtól vissza taszítasz, ós a3 mellyel magadat az elmének nyugodalmától, 3s az Istennek csendes békeségétŐl megfosztod? Miért vársz balgatagúi másoktól olly boldogságot, a3 mellyet önnön kezeiddel jobban és állandóabban felépíthetnél? Talám igen nehéz néked magadat ez vagy amaz pontokban megváltoztatni; 3s nincs kedved a3 dolgot azon kezdeni. No tehát ne pa- naszolkodj tovább; nincs kedved, boldog lenni.

Csak annyi tekintetet vagy jó állapotot re- ménylj, a’ mennyit tulajdon szorgalmad 3s tulajdon munkád által szerezhetsz magadizak. Mindenütt csak magadra és az Isten áldására tarts számot; nem a3 más emberek3 segítségére, nem a3 szerencsés esetre és vak történetre, melly tégedet, mint valamelly reménytelen örökség, vagy lottéria- sors, gazdagsággal elárasztana._Mennél inkább biz- halik az ember magához, mennél kevésbé függ- más emberektől és azoknak kegyelmektől, annál nagyobb ö, annál szabadabb, annál nemesebb, és annál képesebb minden jóra. Miért ásitozol tehát annyira az emberek között való nagyobb tekintetre, vagy nagy gazdagságnak gyűjtésére? Nem de nem azért-é, mivel ez a3 te hiúságodnak hízelkedik ? Mit, te méltatlan l hát a3 te titkos kévéivsé- gedért az Isten csudát tegyen és a3 szerént rendelje a’ világi történeteket ? — A3 ki az által boldog és megelégedett nem lehet, a3 mit tulajdon szorgalma és vidám munkája által szerezhet, az nem érdemes nagyobb világi jókra.

Csak annyi örömöt reménylj a3 világban , a mennyit tulajdon okosságod által fogsz ké- szíteni az emberi életben. Mindenkor magadra igazítalak vissza tégedet. Magad légy a3 te boldogságodnak teremtoje; azért ruházott-fel tégedet az Isten értelemmel és okossággal. Kerülj-el okosan minden veszedelmes és vakmerő feltételeket;

Új esztendei elmélkedés 7