Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400

87

nyitja búr hogy embertársainak örömeikben , szintúgy mint bánataikban emberbarátilag részt vészén, ó szives szeretettel társalkodik mindenkivel, ’s maga felól kelletinél többet nem ítél.

Kol. 3, 12. Oltözzétek-fel annakokáért mint Istennek választotti, szentek és szerel metesek, a’ kö- nyőrületességnek indulatit: a’kegyel mességet, alázatosságot, szelídséget, tsendességet. Efes. 4, 31. 32. Rom. 12, 10» Atyafiul szeretetnek általa egymásnak szerelmére hajlandók legyetek : egymásnak tisztességgel legyetek. Fii. 2, 3. Semmit ne cselekedjetek versengés awagy híjába való dicsősség által ; hanem alázatosságnak általa: minden mást nálánál jobbnak Ítéljen lenni. Példab. 16, 24. Sir. 11, 2.

Bűzd. péld. Jézus, Máté 20, 28. Luk. 24, 7—11. Malta szigetének lakosai Pál apostol iránt. Ap. cs. 28, 1. 2. Rebeka, 1 Mo’s. 24 rész.

Szives nyájasság legyen Lelke társalkodá- somnak, Vad ’s rút beszéd ne tegyen Mocskává szent vallásomnak; Ne láttassam se durvának , Se gonosz lélek fiának. — Nóta. Kegyes Jézus itt vagyunk.

191., Miben helyheztetődik a’ méltányosság?

A’ mások eránti méltányosság a’ mi jogainknak azon gyakorlásában helyheztetődik, melly szerint a1’ mások érdemeit illóleg megis- inérve, gyarlóságaikat türedelemmel, kimél- lettel ’s szelídséggel hordozzuk, ’s tólök soha sem követelünk többet, mint a* mennyit megtehetnek.

Máté 7, 3—5. Fii. 4, 5. A’ ti elméteknek mértékletessége nyilván legyen minden embereknél. Az Ur közel vagyon. Rom. 15, 1. Tartozunk pedig mi, kik erősek vagyunk ezzel, hogy az erőtleneknek e- rőtlenségekeí hordozzuk, és ne kedveskedjünk^ magunknak, Gál. 6, 1. Atyámfiái, ha az ember elíoglaiÜ