Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400

53

séges, mivel csak úgy teljesíthetjük könnyen és híven a’ mi többi más kötelességeinket, mennél igazabban az Istent ismer/ük, és azon isteni isméretben nevekedünk és gyarapodunk.

119., Mimódon gyarapodunk mi az Istennek ismeretében ?

Az Istennek isméretében úgy gyarapodunk, ha isteni nagyságát és dicsősségét az ó teremtett munkáiban ’s végzéseiben figyelemmel vizsgáljuk; a’ szentirást szorgalmatosán olvassuk, imádkozzunk, és szent igéjének hirdetését lelki haszonnal halgatjuk és követjük.

Oh szent teremtő Istenem, Ki vagy egy reménységem. Téged ismérnem s tisztelnem, Örök kötelességem , Te magad segélj ebben, Hogy téged igaz bitben, Mint atyámat szeresselek, És mint fiad (leányod) kövesselek. — Nóta Mint a’ szép hives patakra.

120., Miilyen kötelességek származnak az Isten eránt az 6 igaz és tiszta isméretéből?

Az Istennek eleven, igaz és tiszta isméreté- bói szármozik tisztelet, isteni félelem, alá- zátósság, szeretet, engedelmesség, bizodalom, háláadatosság és imádás.

121., Ki tiszteli és féli az Istent?

Az Istent tiszteli és féli az, a’ ki a* mindenható fővalóságnak nagyságától és dicsóssé- gétól mélyen áthatva, az Istennek szentséges nevével viszszaélni, ’s akaratjával ellenkezőt gondolni, szólni és tenni kegyesen óvakodik.

Ap. cs. 10, 35. Minden nemzetségben kedves néki akár kicsoda, a’ ki őtet féli és igazságot cse- lekeszik. Ján. Jel. 15, 3. 4. 111 ’Sóit. 10. Pred. 12. 15. Az istent féljed, és az ő parancsolatit megtar- csad; mert ez az embernek fődolga. 1 Mó«. 39. 9. Mimódon művelném e’ nagy gonoszságot, vétkezvén az Isten ellen.