Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400
5 A’ szentirást másképpen Bibliának — könyvek’ könyve —, vagy az Isten* igéjének is nevezik. E’ könyvben megvan Írva mind az, a* mit az Isten évezredeken keresztül intésül adott az embereknek. A’ Bibliában az Isten’ országának története, tudományja, ’s azon intézetek foglaltatnak, mellyeket a* végre tett az Isten, hogy az embereket bölcsességre és jámborságra, ’s az által az örök életre vezérelje. Ebben a’ könyvben megiratott, mit kelljen hinnünk és cselekednünk, hogy bdldogok legyünk. Ezen könyvet ismernünk kell. 7., Hány részre oszlik a’ Biblia, és hogy függ az egybe, A’ Biblia oszlik az Ó-Test áment ómra vagy O-Szö vétségre, és az Uj-Testámentomra vagy Uj-sző vétségre. Mind a’ kettő szorosan egybefügg. Az Ó-Testámentom íratott a’ Jézus születesse előtt, az Uj-Testámentom pedig a* Jézus születéssé után. Amaz az Ígéret, emez az ígéretnek telyesedésse. Amaz csak a’ ’Sidő népet, emez az egész emberi nemzetet foglalja magában. 8., Hogy osztatnak-el az ó -Testámentomnak könyvei ? Az O-Testámentomnak könyvei eredetekre nézve elosztatnak Kanonikus, az az: ollyan könyvekre, mellyeknek isteni eredetét elismerte a’ Jézus, az ő Apostolai, *s későbben az egész keresztény anyaszentegyház; — és Apó- kryfusok, az az: ollyanokra, mellyeknek eredete bizonytalan, ’s azért nem is ismértetnek el az egész keresztény anyaszentegyház által. Tartalmokra nézve pedig vagy történeti, vagy oktató, vagy prófétai könyvek. a