Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400

2*

halálba ejtett; De az Isten Ó szent fiát Nemzetünk megváltóját, E’ világra, rút halálra, Adta életünk urát. — Magános nótára. —

45., Hogyan vétkezhetik az ember?

Az ember vétkezhetik belsőképpen gondolattal és indulatból, vagy külsőképpen szóval és cselekedettel; vétkezhetik, ha a’ jót nem teszi, mellyet a* törvény parancsol, vagy a’ roszszat teszi, mellyet a’ törvény tilt; tudva és szándékoson, vagy tudatlanságból, vigyázatlanságból, gyengeségből és szándéktalan.

Máté 15, 19, 20. Mert az embernek szivéből jőnek-ki a* gonosz gondolatok, gyilkosságok, paráz- naságok, tisztátalanságok, lopások, hamis tanúságok, rágalmazások. Ezek fertéztetik meg az embert. Máté

12, 36. De mondom néktek : akármi hivalkodó beszédet szóljanak az emberek, számot adnak arról az ítéletnapján. Jak. 4, 17. Azért a’ ki tudna jót cselekedni, és nem cselekszi, az ollyan ember bűnös. 19 *Solt. 13.

66., Mivé válik végre a’ bűnnek gyakorlása az emberben ?

A’ bűnnek gyakorlássá az emberben végre szokássá válik, az Istentől eltávoztatja ótet, ’s mint elvetemedett embert a’ bűnnek rabjává tészi,

Ján. 8, 34. Bizony, bizony, mondom néktek, va* laki bűnt cselekszik, szolgája a’ bűnnek, 2 Tim. 3*

13. A’ gonosz embereknek pedig, és a’ hitetőknek előmenetek lészen a’ gonoszban egyebeket elcsalván.

47., Miképpen hat a’ bűn az emberre?

A’ bűn az embert bóldogtalaná teszi. Meg- vakitja értelmét, s hiú Ígérettel ámítja; megsemmisíti szabadságát, ’s lelkiisméretének nyugalmát elrabolja; házi és polgári szerencséjét gátolja, ideigvaló gyalázattal ’s utálattal, el-