Koszta József: A keresztény vallástudomány kátechizmusa (Brassó, 1846) - 10.400
IC házta. Az embernek czélja e’ földön nem annyira az, hogy szerencsés, hanem hogy jó ’s az Istenhez hasonló légyen, és itt e’ világon az örök életre készítessék és neveltessék« 1 Mo’s. 2, 7. Formálta vala pedig az Ur Isten az embert a’ főidnek porából, és lehellett az ő orrába életnek lehelletét, és úgy lett az ember élő lélekké. 32., Miilyen jeles tulajdonokkal bir az emberi test? Az emberi testet jelessé tészi ékes és nemes alkotássá, tagjainak csudálatra méltó alkalmassága, egyenes ’s szemeit az égre függesztő járássá; — egyedül az emberi test lehet eszköze az emberi léleknek. 139 ’Solt. 14. Dicsérlek tégedet, hogy csudálatosképpen csudálatossá tettél engemet: csudálatosok a’ te cselekedetid, és az én lelkem azt jól tudja. 33.*, Miilyen elsőséggel bir az emberi lélek? Az emberi lelket kitüntetik az ész, az okosság, a’ lelkiisméret, ’s más egyébb nemes lelki tehetségek; továbbá az akaratnak szabadsága és a’ léleknek halhatatlansága. A’szól- lásnak tehetsége által gondolatit ’s érzeményeit fejti-ki az ember. ’Sir. 17,5. 6. Tanácsot és nyelvet, szemeket, füleket, és szivet adott azoknak a’ gondolkodásra, de kiváltképpen való részt adván az embernek, értelmet is adott, és az ő hatalmas cselekedetinek ma gyarázatjára való beszédet. Értelmes tudományjal betöltő azokat, jókat és gonoszokat megmutatott nékik. Sir. 15, 14- 15. Rom. 2, 14. 15. 34., Hogyan tanúsítja a’ szentirás az embernek az Istentől lett teremtetését? A’ szentirás azt mondja, hogy az Istennek képére, az Istennek hasonlatosságára teremtetett az ember. íj t—— '■
