Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

— 6i —

vét - elmondhassa, ama Jésusi szavakat. — Elvégeztetett —

5. Mint o’ mi nagyon megkönnyíti a' halált. Mitsoda nehéz volna a’ földtől, ennek javaitól , és örömeitől butsut venni ; ha ezek’ bírásának, az ezekkel való élésnek állandóságot lehetne ígérni ’s a’ t. Most pedig — ki nem kívánkozna, ki nem menne örömest haza, egy terhes , egy veszedelmes utazásról, - ki nem tserélné el örömest, a’ mulandókat - örökkévalókért 's a’ t.

És imé K! igy változik egy Keresztyén gondolkodású ember’ szájában az édessé , a’ mi a’ testes emberében keserű — igy lát a’ Keresztyén ember ott is világosságot, a’ hol amaz setéttségben vakoskodik - igy talál - a’ Jésus’ követője abban is megnyugosztó vigasztalást, a’ mi a’ testi embert szüntelenvaló nyughatatlanságban tartya —• Tanuljátok meg - az illyen Keresztyén szemekkel való nézést; igy találtok , mind életetekben - mind halálatokban , sziveteknek, lelketeknek nyugodalmat. —

Alkalmaztatás — Boldog volt - Szomorú Felek - ha ezen megholt Atyátok (Anyátok ’s a’ t.) illyen keresztyén szemekkel nézte az ö vele is köz múlandóságot és romlandóságot — mert - úgy -soha meg nem unatkozott az élet eránt — erős reménységgel volt a’ halhatatlanság felöl - nagyobbra tartotta életében - a’ lelkieket , minden földieknél - sietett a’ lenni, a’ minek kellett neki isién-