Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

jelenvaló élet és a’ következendő örökké vá- lóság közt épen az az egybeköttetés vagyon , a’ mi a’ vetés, és az aratás közt — A’ ki szűkön vagy későn vét j— szűkön és keveset arat az — Mitsoda aratást reménylesz hát ifjú — a* ki a’ vetés idejét napról napra halasztód ; vagy ha Vettz is — de igen szűkön? —• Tudod - hogy a’ ki akkor vét, mikor már mások sarlójokat is köszörülik , semmitsem fog az takarni, tudod azt is, hogy a’ ki ritkán hinti el a’ magot; a’ tövis és a’haszontalan fű boritja el annak földét^ — Ha ezeket tudod ; — esmerd meg — a’ kegyességre való szoros és nagy köteleztetésedet; —hogy igy ha ifjúságodban itt kell is hagynod e' földet; * hasonló légy azon szerentsés szolgához, a’ kiről az Idvezitö igy szóll: Boldog szolga at — a' k it az Ö Üra készon talál —•

1. Emlékezzetek hát meg Ifjak ! a’ ti If- juságtok’ idejében a’ ti Teremtőtökröl! Jusson eszetekbe gyakran , hogy mindazokat, valamellyekkel birtok, az Istentől vettétek, attól az Istentől, a’ki egyszersmind Törvény adótok és megítélő Birátok is , és igy , hogy ennek akaratja szerént kell nektek mind azokkal élni, annyival inkább, mivel, erői szoros számot is kell adnotok a’ t.

Alkalma itatás, — Mitsoda boldog már most ezen megholt Ifjú Atyánkfia! ha Bolts Sa* lamonnak szó fogadó Tanítványa vólt, ha kedves vólt előtte - Teremtöje’ emlékezete a’ t* ha ifjúsága virágát Ennek, és neme'

12 *

»79