Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

minket átkoznak, imádkozni azokért a’kik minket háborgatnak — Egy ollyan nagy kötelesség Idvezitönk tanítása szerént, a’ mi nélkül Isten fijai nem lehetünk Mát. V\ 44, 45. — Pál Apostol is azt parantsolja Efés IV: 46. Ä nap , lene menjen a' ti karosotokon.— Oh mely ritka még is — ez a’ Virtus — az ezen kötelesség eráut való hűség még azok közt is a’ kik Krisztus’ követőinek, - Keresztyéneknek tartják magokat! Be sokan esküsznek ma is koporsójok bézártáig való gyülölséget, nem mondom egy méltatlan megsértettetésért, de tsak egy képzelt meg- boszszantattatásért is. — ’s a’ t.! Menjetek -— Szülék — ! ere nézve is a' ti ártatlan kis gyermekeitekhez, és tanuljatok jobbat azoktól. — Ezek is öszve kotzódnak gyakran, jádzó társaikkal; — de mitsoda kevés ideig tart az ö haragjok ? Sokszor még láttzanak gyenge ortzáikon a’ meg bántodásra fakadt könnyek, nedvesek még ezektől az ö szemeik; — mikor már mosojog szájok, sőt nedves szemek is az ő megsértőikre , és megölelik azokat — Oh mitsoda szép színben mutatja ez a’ láttzat az eredeti emberi természetet! mitsoda alkalmatos ez ara, hogy azzal megbékéljünk ’s a’ t.

5' Az alázatosság — Egy egy hejtelenség - nem illetlenebb az emberhez, mint a’ kevélység; — mégis alig van ennél közönségesebb. Nem tsak azokban lehet ezt látni, a’ kik valódi érdemekkel ékeskednek, még

— i64 —