Ángyán János: Halotti predikátziókra való rajzolatok (Pest, 1816) - 10.361

124 —

vatalok, az állapotok — a’ mellyekben élnek ’s munkálkodnak ’s a’ t.

4. Minden fixnek van valami ellensége , á férgek kőit, a’ mely, gyakran, minekelötte , megnevelkedne , ’s gyümöltsét megérlelné, megsérti azt, és halált okoz neki— így minden embernek ellenségei a’ nyavaják; mel- lyek sokakat, mindjárt életek’ kezdetében, másokat, minekelötte munkálkodtak volna, a’ földbe temetnek — ’s a’ t.

5. Nintsen váltó ihatatlan — örökké tartó fű — A’ legszebb , a’ legkedvesebb virágokkal kedveskedő is - elhervad - elszárad •— még pedig gyakran - a’ mint a’ Soltár író énekeli - reggel virágiik, estve megsiárad. ■— Hlyének az emberek is — A’ gazdagság — a’nagy Hivatal, a’ fényes születés és rang, sőt még maga a’ kegyesség , a’ Virtus is az embert a’ Haláltól meg nem menthetik *— Tsak úgy, meghal a’ sok esztendőre való jókat eltett gazdag, — mint a’ szegény Lázár — úgy megholt Salamon — mint akarmelly leg ala- tsonyabb sorsú jobbágya ’s a’ t.

A' fü akkor sem szűnik meg lenni, mikor sie-> műnk elől eltűnik minden tavaszszal kizöldül- nek, megujjulnak a’ mezők. Az emberek sem lesznek semmivé - megmarad az ő lelkek , sőt testek is felfog támadni —

II. Mit látunk a’ virágokban P

1. A' virágok ékességei a' fűveknek, a' kerteknek , és a' mezőknek — Az ember is - ékessége és koronája a’ Teremtő Böltsesség’ egész al-