Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

BEVEZETÉS.

55

V. IDŐ SZAKASZ;

Damascenus Jánostól és Alkuinustól fogva a’ Reformátzióig 750 — 1517.

xxvir. §.-(4 Görög Ekklesiában való állagot]a a’ Nép tanításának Damascenustól Jogva aRefortnátzióig.

Az elmúlt Idő Szakafzban módiba jött Er- kóltsi Predikátziók nagyon lábra kaptak min- d.enütt Napkeleten ezen Idó Szakafzban. Innen, igen kevesen írtak Homiliákat; hanem a’ Há-‘ zasságról, penitentziatartásról ’s a’ t. mint Er- lióltsöket illető dolgokról, minden fzeretett tanítani. A’kik Homiliákat Írtak, azonkívül, hogy a’ mystizáló Origenest támafztották-fel, polemi- záltak-is, a’ régi villongásoknak ujjabbak áll- ván helyekben , minéműek voltak egyebek közt az Ikonolatr óknak és Ikonomachusoknak villongásaik.

Ezen Idó Szakafzban az egéfz Napkeleti Birodalomban az Egyházi hivatalra tartozó Tudományok többé nem virágzottak: mert a’ Sarace- nusok a’ napkeleti Kerefztyéneket elnyomván, utóbb pedig az egéfz Napkeleti Birodalom-is a’ Törökök kezére jutván, olly mély tudatlanságban merültek a’ Napkeleti Tanítók, hogy ók a’ Homiletika’ Históriájából ezentúl egéfzen eltűnnek, — mivel tsak egy valamire való Lelki Tanítót sem tudnak a’ Históriák említeni Ö közúlök, a’ ki az említést érdemelné. — A’ leghíressebb Tanítók ezen Tdóben voltak Damascenus János , és Theophilaktus.