Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247
28 BÉVEZETES. 4) Itt látván a’ nem Prédikátornak való ifjak, hogy melly sok kívántatik arra, hogy valaki jó Prédikátor legyen, és hogy melly kevés jó Pap lehet, ’s volt eleitől fogva: tehát nem adják magokat ezen Hivatalra , ’s igy a’ rofzfz Papoknak fzáma kevesedik, a’ miben fzinte annyi hafzon van, mint a’ jó Prédikátoroknak készítésében és kiformálásában. IX. §. Mi a' Predikátzió? Jő — és fzép Predikátzió. Predikátziónak neveztetik az a’ Befzéd , mel- lyet a’ Lelki Tanító valameily Erköltsi vagy Hitre tartozó , és a' Bibliából felvett igazságról, a’ Kerefztyén Gyülekezet előtt, folyó befzédben tart a’ végre, hogy a’ Gyülekezetnek tagjai a" feltett igazságban megvilágosíttafsanak , arról meggyőzettefsenek , és kinek kinek erkőltse jobbittafson. Jó Predikátziónak azt lehet mondani, a’ melly Épít, vagy a’ melly az elmét világosítja , a’ fzükséges igazságokat a’ halgatóval megérteti, annak esméretét neveli, erősíti, és a’ Szívet jobbítja, az Akaratban az erköltsi Jó eránt kedvet, és a’ Törvény eránt kéfz engedelmefséget efzközölvén. — A' Jó Predikátziónak tulajdonságai hát ezek: 1) Ha a' Predikátzió által a’ Gyülekezetnek mindenféle tagja taníttatik , és a’ fzükséges esméretekben világosíttatik, ’s abban megfun- dáltatik, — melly úgy megy végben, ha a’ Predikátzióban helyes elöterjefztések és megfogások adattatnak elő valameily igazságról, — ha azok a’ megfogások rendben, tifztán értelmes,* és a’ hallgatókhoz illő módon fejteget- tctnek-ki, — és végre, ha az Okofságból tapafz- talásból , és a Sz. írásból vett erőfségekkel megmutogattatik a’ feltett dolognak igazsága. 2) Ha a' Predikátzió által a’ Hallgatók jobbíthatnak, az az, ha azt yifzi végben a’ T&aí-
