Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247
0 201 Az A c t i 6 v gadja-is a’ maga baját. A.’ vétkeket, ’s a’ Vir tust, valakinek tekintetéből kinézzük. Láthatjuk ennek példáját a’ Pantomimiában , mellyben egefz óráig sok fzeméllyek tsak gestálás által be- fzt-llnek egymáshoz, és ők egymást úgy meg- • . értik, mintha befzéllnének , és a’ Hallgatók-is gyönyörűséggel, és megindulással nézik a’ jelekkel befzéllő fzeméllyeket. 4) Még az állatoknak belső állapotját-is, az ő külső magok’viseletekből, testeknek mozgásaiból vefzfzük éfzre. <0 A’ rofzfz Predikátzió-is derék, és kedves lefzfz a’ hellyes gestálás által : ellenben a’ nélkül a’ legjobb-is eívefzti a’ kedvességét. 6) TMémelly Komédiát még tsak el sem olvasnánk, olly alávaló: azomban, a’ Komédiásoktól örömmel halljuk, — és sírunk rajta, — sőt mint legjobbat , megditsérjük. 7) Sokfzor eggy tekintetnek nagyobb ereje Van a’ fzívre mint ízáz fzónak. Az édes Atyák, Jóltévők, Tanítók nem fzóllnak, tsak reánk tekintenek, és egéfz Orátziót olvastunk- ki fzemeikből. A’ Haldoklónak utolsó pillantása az ő Feleségére, ’s gyermekeire nézve érzékenyebb , mint a’ hofzfzú befzédek* CXL. §. Szükséges ezt tanulni a’ Prédikátornak rozni. és palléAz igaz, hogy felettébb nagy munkában kerül a’ gestálás’ megtanúlása, ha nintsen valakinek arra való terméfzeti tehettsége , ha p. o. a’ test’ állása nem Tzép , ha maga az egéTz test nem könnyen hajló — ha alamufzi, lenéző és buksi ember V a’ t. valaki. Mindazáltal, minthogy a’ Homilétika feltefzi, hogy tsak a’ lefzfz Prédikátorrá, a’ ki érzi magában, hogy a’ ter- méfzet nem tagadta-meg tőle azokat az ajándékokat, mellyek által a’ gestusokban álló külső !
