Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

A* Predikdtzió Stílusáról.

*?5

6) Ha az úgy nevezett humerus Orátovust megtartjuk a’ befzédben, a’ melly áll a’ Periódusok’ kissebb és nagyobb réfzeinek egy formaságában . és a’ Periodus’ végén álló Sententia’ és fzó’ hangjának kellemetes esésében. Itt főképpen arra kell figyelrnetesnek lenni :

a) Hogy a’ legutolsó Sententia hofzfzú legyen*, mert a’ Periodus végefclé az Orátor hangja lefelé fzokott menni: tehát ha a’ legutolsó Sententzia hofzfzú nem lefzfz , nem fogják a’ Hallgatók megérteni, és ennél fogva elvéfz a’ befzéd kedvessége. — Nem-is lefz’ proportió benne, ha ez az utolsó Sententia, melly az egéfz Periódus’ kissebb és nagyobb Sententiáit berekefzti, hofzfzabb nem lefzfz a’ többinél.

b) A’ legutolsó fzó a’ Periodus végén hofzfzú legyen, hasonlóképpen az utolsó Syllaba előtt való fzótagnak (Syllaba) hangja-is hofzfzú legyen. /

I

CXXIX. §.

Szívből Jzár mázott befzéd. — Efzk'ózök.

Sokkal kellemetesebb , és meggyőzőbb lefz’ a’ megmondott Hegulák fzerént irtt Prediká- tzió *, ha a’ Tanító érzi azt, a’ 'mit mond , — ha előfzör-is maga indúl meg az által a’mivel másokat meg akar indítani > — ha minden ő kifejezései a’ fzívből jőnek ki, — és olly buzgó- sággal tanít a’ felvett matériájáról, mint annak fontossága kívánja : ént az indulatok erőt adnak a’ fzóknak, és ív^nságot gerjefzteneh a' 'Hallgatókban, hogy ők-is azon indulatnak legyenek réfzesi. Az illy 'Predikátzió neveztetik Jfzívbd'l fzirmazott PredikátzMnak. — Ha egygyu- gyii, és minden Orátori«..pompa nélkől való-is a’ Stylus”, de ha az a’ Tanító’ fzívéből foly az, ő pennájába , már annak sokkal nagyobb ereje van a’Hallgató’ fzívére ntjzve, mint az olly tzifra, és pompás Stílusnak, melly a’ fzáján