Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

esteli, és megeshetnek. Itt fzükség megjegyezni ezeket:

H) Esméretesek legyenek a’ példák. Azért legjobb azokat venni a’ Bibliából : mert mit tud a’ mi Hallgatónk Cromwelről Cátóról ’s a’ t.

b) Igazak , és ne felettébb sokak legyenek.

III. Az Egéfznek Réfzekre, és a’ Nemnek a’ Fajokra való felofztása : p. o. A’ halált, gazdagnak és fzegényneli, Nemesnek, nemtelennek, ’s a’ t. meg kell kóstolni.

IV. Az ellenkező dolgoknak egymás ellené- be való tétele : p. o. Virtus , Bún. —

Erősségekkel vagy okokka!-is kell megmutatni cd feltett Proj.ositiónak igazságát, mellyekról ezeket kell megjegyezni:

a) Az okok légyenek fontosok, — könnyen megfoghatók, — elégségesek, — röviden előadattak.

b) Az erősségek a’ Szent írásból , okosságból , és a’ tapafztalásból vétettessenek. Az Ek- klésiai Kánonból, ’s Orfzág Törvényéből, ’s a’t. mi nem Czoktunk próbálni.

e) Az okok’ eírakására nézve a’ Régiek ezt a’ regulát parantsolták : Az erős és ellene mond- hatatlan okot kell előfzör-is felhozni ; mivel úgy gondolták a’ Hallgatókat, mint az ellenséget , mellyet ha az első ütközetben meggyőznek , azután könnyebben bánnak véle. Továbbá , úgy Ítéltek, hogy a’ legutólsó ok-is ellene mondhatatlan legyen} mivel az marad-meg az ember’ Tzívében , a’ mi utoljára mondódik. A’ gyengébb erősségeket pedig az első, és az utói- só erősségek közzé állították. — A’ maiak pedig úgy Ítélnek , hogy mivel a’ meggyőződés lassan-iassan fzármazik az emberben *, tehát elébb a’ gyengébb erősségekkel éljen a’ Tanító, mellyekkél mintegy gyengédeden kéfzítődik a’ Hallgató , és azután hordja-fel az erőssebbeket, ’s az utolsó legerőssebb legv<*h*

d) Szoros Logikai Rendben nem kell az erősségeket előadni, és a’ hofzfzú ’s mesteriéA' Predikátz'ó Formájáról. 167