Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

Predikátzio'k’ Textusával való bánásról. i£i

c) Melly bizonytalan az ember élete, és melly bi zonytalanok minden mi reménységeink, plénumáink; ezt nyomja ez alkalmatossápeal a’ Hallgatókba.

d) Nem keli az illy Predikátziókat • nagy indulatokat gerjefztő befzéddel tartani: merta’ megízomorodott felék most-is felettébb meg- vagynak indulva.

Textusok lefznek: l Sáim. 3: ig. iSám. 20: 3. T/d. 27: i. Pred. y.- 12. Esa. 38.’ 13. Rom. i\: 7, 3. Esa. 55: 8. Rom. 11 : 33. Job. 23: 13. Job. 34 •' 20 — Jer. g: 23, 24. Jer. 4 •’ 31- í,uk. 12 : 37. Luk. 21: 34. Jak. 4: 14. Jo'b. 1: ig., 21. Jób. 12: 10. Pred. ii : 8* Siral.Q: 37, 38- Amos. 3: 6. Luk. 6: 37. Luk. 13: 4, 5- iVitff. 25.* 13.

Matériák: A’ halál órája bizonytalan, — minden fzempillantásban kéfzeknek kell lennünk a’ halálra. — Nagy jó , hogy eltitkolta az Isten a’ halálnak óráját , és módját. — Semmi sem esik az ég alatt az Isten híre nélkül. — Az Isten akarattyán való megnyugovás illik a’ Jó Kerefztyénhez. — A’ fzerentsétlenekröl hogy kell Ítélni a’ Kerefztyén embernek ? —

II. Mcges/ietik, hogy valaki vagy egy, vagy másképpen oli-meg magát, vagy vefzekedésbe üttetik agyon. Az illyeneket, ha elpredikállja a’ Tanító ezek lefznek

A' Textusok: Gál. 6: 7. ’Síd. ro: 31.' Jak. 1: 14, — 15, 16. Mát. 26: 41. Luk. 22: 40. Jób. 3 : 20, 21, 22. Jób. 3: 25. Job. 4: 7, 8, Jo'b. 10.' i. Rom. 14: 10. Rom. 14: 12.

Matériák: Az indulatok’ megzabolázása.— A’ maga megölés’ vétkes volta. — E’ világi életnek betses volta. — Mitsoda kötelességei vágynak a’ Kerefztyén embernek, még a’ fze- rentsétlen állapotban-is. — Az Isten Ura az életnek , és halálnak. — Az ember köteles a’ maga életét oltalmazni. — Az ember sokfzor meg- tsalátkozik az ítélettételben. — Az embernek fzeretni beli magát. — Nevelésbeli hibákról. ttt A’ Vallástalanság rettenetes következéseiről.