Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

Textusával való bánásról.

121

hogy az Isten eránt való háládatosság, tifztelet, bizodalom , — az élet rövidségének meggondolása , és más kegyes érzések, különösen ezen a’ napon megujjítassanak a’ Kerefztyénekben.

— Ez az Innep a’ Kristus’ környi'ilmettzésének- is Innepe : hanem a’ Kerefztyének, regtói fogr va tsak a’ Kerefztyén efztendők’ megujjulása’ emlékezetére fzentelib ezt. — Közönséges In- neppé rendeltetett ez a’ nap az Oxfordi Zsinat^ ban 1222-ben, a’ mit a' Lioni Zsinat 1244-ben erösített-meg.

Textusok. ’Solt. go.‘ 4- ’Sóit. 119.* 52. ’Sóit. 144: 3. ’Solt. 77: 11 — 15. Tred. 1: 9—ii. 'Sóit. 13: 6. ’Sóit. 23: i. ’Sóit. 39 •• 7. Rom. 831* Jakab. 4: 14. i.Kír. 8 • 57? 5^. Jób. 8: 8 — 10. Sir aim. 3 : 22 , 23.

A’ tnatáridk lefznek: Mi a’ tzélja a’ mi léteié nknek. — A' jövendőnek bizonytalan voltáról. — A’ Világi dolgok' változásáról. — A’ jó és rofzfz napokkal való okossan élésről. — Jó) hogy az Isten elrejtette az emberek előtt a’ jövendőket. — Mitsoda befolyása van az elmúlt időnek, a’ mi ErkÓjltsiségünkre. —■' Az élet’ be- tses voltáról. — A’ világi gyönyörűségekkel való) okos élésről. — Az életet nem a* sok efztendök, hanem az Erköltsi jóság tefzi hofzfzúvá.

— A’ régi idők nem voltak jobbak a’ maiaknál.

Regulák: Régi fzokás hogy a’ Prédikátor ekkor a’ népet megáldja különösen, a’ midőn ezekre kell vigyázni .1) Titulusokat senkinek sem kell adni •, mert itt Ekklésiában vagyunk nem Polgári Statusban. Itt Tekintetes, Nemes, vagy Betsüle- tes Tanáts nints , hanem mind tsak Hallgató, isten népe.

2) Vagy a’ Kezdő vagy inkább a’ Végső befzédben menjen végbe megáldás.

3) Az elmúlt efztendöre mindég légyen tekintet, a’ mellyben megesett dolgoknak elő-, hozása, nagy és fontos benyomást fzerez a’ Hallgatókban.