Tóth Ferentz: Homilétika (Győr, 1814) - 10.247

2) Világos legyen a’ Sz. írásbeli hely, hogy az ellen senki kifogást ne tehessen. 3) Egyenesen próbálja a’ Sz. írásbeli hely azt az Igazságot, mellyet megakarunk áilíttam. 4) Számról fzámra, és minden Izóra ne fzitálja a’ Tanító a’ Szent írásbeli helyeket, — se nem a' Kathedrában keresse-ki azokat 5 mert azzal az idó telik, és addig sok Igazságot el­lehetne mondani, míg a’ fzámokat mondjuk-el. Egyébaránt pedig, mikor fontos a’ Matéria, és nagy erőt lát a’ Prédikátor a’ Szent írásbeli hely’ tzitálásában: akkor mondja-meg azt-is hol van megirva , és ki mondta azt a’ mivel bizonyít 'i ,5) Ne tsak elmondja a’ Szent írásbeli he­lyet-, hanem azt-is megmondja, hogy hol van abban az eró , vagy legalább hargal jelentse- ki, hogy hol tartja ó ezen Sz- írásbeli helyben öz erőt. LXIV. $. i-dik Kútfő 3 mellybóí az Erősségek merítietnek, az. Okosság. — Hogy mutatunk-meg valamit az Okos­ságból ? — Szabad-e’ ennek okoskodásit a' Katheárá- ba vinni ? Mikor mi a’ gondolkodó és akaró terméfze- tünkben meglévő princípiumokból folytatunk- le valamelly Kerefztyén Vallásbeli Igazságot, és ezt azzal öfzveköthetjük \ akkor mutatjuk- meg annak Igazságát a’ terméfzeti okosságból, p. o. a’ Sz. írásnak ezen Propositióját: Szeres­sétek cllenségteket i a’ tselekedtetó okosság (ratio practica) ezen princípiumából kihúzhatom: kö­telesség jót tenni mindennel. — Az embert , mint fzemélyt tifzteletben tartani. Én hát az el­lenség’ fzeretetét az okosságból-is megmutatha­tom a’ Hallgatóimnak. — Sokan ezen Matériá­ban úgy ítélnek, hogy a1 Filosófiának a’«Józan­okosságból vett erősségeit ki kell a’ Kerefztyén Kathedrából zárni mivel Sz. Pál azt mondja, Synth étika Predikátziók. 109

Next

/
Thumbnails
Contents