Igaz Sámuel: Kis Biblia, avagy a keresztyénnek hite és kötelességei a Szent Irás szavaival. Ezt megelőzi: a Bibliáról s annak olvasásáról való elmélkedés ... (Béts, 1821) - 10.239

neteket, hogy minden, ki olvasni tud, olvassa a’ szent írásokat 3 a’ ki épen nem ért az olvasáshoz, hallgassa figyelemmel mikor azokat mások olvassák ! Nintsen lelkűnknek jobb világossága, nints maradandóbb eledele az Isten igéjénél, melly nélkül a’ lélek sem nem élhet, sem nem láthat. Valamint a’ test eledel nélkül fenn nem tartathatikj úgy a’ szent írás eledele nélkül ki alszik a’ lélek élete.

34- Cassiodorus Apát,

így ír: íme, melly tsudálatosan ’s kellemetescti foly az előadásnak rendi a’ szent írásban3 nőt- tön-nő az ember kedve az olvasásra, úgy hogy alig lehet vele bételni. Ditséretes még ma is, a’ boldogultaknak buzgó szerelmek az írás eránt.. ’s nem is ok nélkül, mert ott tanúlja az ember megesmérni a1 hasznos igazságokat, ott ígértetik az örök élet annak, ki hiszen az írásban , s a’ szerént tselekszik . . ott uralkodik az igazság, minden tekintetből, ott tündöklik-elő Istennek ereje 3 ’s megjelentetik minden részről az emberi nemzetnek, a mi annak hasznos. . .

35. Sinai szent Anastasius, Antiochiai Patriarcha,

így ír: Lehetetlen, hogy a’ száraz föld gyümöL tsöt hozzon, bár ezerszer bévessék is 3 épen úgy nem lehet, hogy a’ szent írásból eledelt nem vevő emberi lélek, bár más részint bövségben lé-* gyen is , valami jó tselekedetre megérhessék. ‘Nagy gonosz azért nem esmernia’szent Írást s mint állati ember ide ’s tova vergődni. Számtalanok az írás nem esméréséből következő gonoszok. Itt a’ tsirája a’ szerentsétlen eretnekségnek, itt a’ henyélés, haszontalan fáradozás^

kötelező és hasznos voltáról. 47