Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238

53 —

gen anyaszentegyházadba öszve-gyüjtöttél; ma is emlékeztetsz, hogy a’ te néped és nemzetségeid vagyunk.

Óh áldott lélek, az egész világ be nem foghat tégedet, de az én szívembe bezárkózhatsz. — Úgy igazgassad hát telkemet hogy én szent lehessek; a’ hitet, reménységet és szeretetet, örök időkre nékem ajándékozhatod , és szívembe mint élő templomodba drága kincs gyanánt behelyhezteted; óh én életemnek vezére, tanítója és vigasztalója Amen.

®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®

ipfei&dte ssswá&ii Könyörgés.

J^zent Isten! kitől jő alá minden jó adomány és tökélletes ajándék, te minden lelket a1 magad hasonlatosságára kívánsz változtatni, bölcsességnek és szentségnek lelke által. Nékem is különös akaratom van arra,.hogy miképen te szent vagy, én is szent légyek; de akaratom vagyon a’jóra, hanem nálad nélkül tökélletességre nem vi- hetem. Cselekedjed hát, hogy már itt e’ földön értelmem megvilágosíttassék, akaratom megszenteltessék, ’s jövendőbe a’szentek' társaságába eljuthassak.