Boros István: Szent érzések' óltára emeltetett magános Isteni-tisztelet végett, az Istent, kegyességet, halhatatlanságot szerető keresztyén hitvallásbéli minden felekezetű hívek' lelki-boldogításokra (Kassa, 1836) - 10.238

Az W Imádsága.

ITJLi atyánk ! ki lakói fényes ditsősségben ! Nagy Neved örökké maradjon szentségben, Jőjjön-el közinkbe boldog országiásod ,

Légyen e' földön, mint mennyben akaratod. Adjad áldott Isten! ma is kenyerünket És bocsásd-meg kérünk minden bűneinket,

Mint mi megbocsátunk ellenünk vétőnek,

Nagy példája szerént az Idvezítőnek.

Ne vigy óh jó Isten! minket kisirtetbe,

Sőt minden gonosztól tarts hív őrizetbe.

Mert tiéd az ország, hatalom, dicsősség \

Mint öröktől fogva, ügy most és örökké. Ámen.

i^li atyánk! ki jelen vagy , nem csak a’ mennyégbe, hol nagy ditsősséged lakozik, és a1 boldogult lelkektől ’s a’ mennyei sok angyaloktól színről színre láttatol, imádtatol, és magasztaltatol; hanem az egész főidet, és a’ tengerek’ mély örvényjeitis betöltőd jelenlételeddel. Szenteltessék meg a’ te Neved , hogy senki szidalommal, és káromló szavakkal, se gondolatával, se beszédével ne bátorkodjon tégedet sérteni; sőt mindenek legmélyebb tisztelettel id- vezeljenek, ’s minden királyok felett féljenek tégedet. Jöjjön el mi közinkbe is a’ te boldog Országod, hogy az igazság1 és kegyesség’ bizodalma szélesen kiterjedjen , a’ bűnnek hatalma pedig, egéssz'en semmivé légyen, hogy minden népek és nemzetségek lássák a’ te uralkodásodnak jóltévő boldogi'tását. Légyen-meg a’ te akaratod, miképen mennyben, azonképen itt e’földön is; mert a’ te akaratod mindenkor bölcs és jósággal tellyes , bár sokszor igen szomorúnak tetszik is a’mi Szemeink előtt. A’ mi mindennapi kenyerünket, ételünket’s italunkat , mellyek állandó egésséggel tápláljanak