Fejér György: A politikai forradalmak okai : Néhány észrevételekkel (Buda, 1850) - 10.220
20 társok erkölcsivel, szokáséval; érdekeikkel születik , az ö kifejtőlésökkel nevelkedik, képeségökkel tökéletesül, szükségeiken alapul, és igy a nemzet életén gyökeredzik; az egészen újnak mint jelen szükség, és vágy fellobbanás gyermekének illy gyökere, hatósága, örökülési joga sem lehet. 2) Az egészen uj minden jogokat kiegyenlítő oetroirte (authorisata) alkotmány se kor szellemhez, se igazsághoz, se köz jóhoz szabott nem lehet: a természeti és közjogi igazság azt hozza ugyan magával , hogy minden nemzetek országok általában; a polgártársok pedig az adózás, közteher viselésben is, mint a birtok szerezhetésben, hivatal visel- hetésben , törvény oltalomban , és a haza dolgaihoz szólhatásban egyenlittessenek ki képességük szerint; de azt ellenzi, hogy ez, a törvényesen szerzett, birtokolt, örökült, ’s lényeges jogok sérelmével, letip- rásával történjék meg. A korszellem is ugyan azt kivántatja, hogy minden alkotmány, kormány, törvény, szabály felülről a jogos hatalmasságoktól, egyetértve, nem alolról a köznéptől vagy akárki magánostól származzék; azoktól is őriztessék, támo- gattassék, hajtassák végre, az ő utján módján, de nem önkényleg, sem fegyver villogtatással stb. Ezeket, ha osztályos hatalmasságokon kívül, kik a fejedelem és országi főtagok, valaki, vagy né- melly összesültek megbirhatnák is, de nem biztosíthatnák , nem szentségesitlietnék meg. A közjó is, melly a külső belső bátorság, és jobb lét, s tökéletesülés ugyan azt követeli, a belénk s velünk született vagy törvényesen szerzett, örökült jogok sérthetetlenségét tudniillik: mellyek ellentállásra, elégedetlenségre, mozgalmakra ragadók. Vannak pedig nyilván illy sarkalatos és lényeges jogok, mint jelesen minden nemzetnek saját nemzetisége, minden nyelvnek honában elsősége (nem mondom: másokat eltiltó vagy elnyomhatósága) vérrel szerzett, vérrel
