Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

i — 35a —

hozatalátólfogva a’ Mise napnyugoton a’ csak tudósok előtt esmeretes latán nyelven mondatott; napkeleten a’ régi görög nyelven irt Misék találtatnak, mellyet a* mostani görögök nem értenek ; igy Tan a’ dolog a’ Syria^ és chaldai nyelvekkel is; igy nálunk is az úgynevezett a’ Rutenusoknak neveztetett orosz néppel , kik nem értik azon nyelvet mellyen nékik a’ mise szólgál- tatik. Hogy kevésben mindeneket megmondjak : a’ régi Miséi szertartások a’ nemzeteknél mindenütt azon a’ nyelven tartattak , mellyen először készíttettek, bár az a’ nép előtt esmeretes lenni megszűnt.

Nekem itt különösön a’ latán nyelvnek a’ napnyu- goti Egyházbani használatáról kell értekeznem; mert hogy némellyektöl a’ Misében más nyelvek használtatnak, a’ latán nyelv használatának semmit sem árt, sőt annak oltalmára igen sokat tesz, midőn minden bár egyeségre nézve a’ Római Egyháztól elvált nemzet a’ nyelvhez, mellyen először a’ mise tartatott, ragaszkodván, megmutatja, hogy nem szükséges a’ szent titkok végbevitelében a’ honi a’ nép által érthető nyelv.

Ez a’ közönséges gyakorlat nem szenvedett erős- sebb megtámadásokat addig, mig a’ XYI. század reformátorai Róma ellen gyűlölséggel eltelve kiábálták, hogy magát, a’ misét honi nyelven kell tartani. Ezek ellen mérsékletien határozott az Egyház : ámbár a’ mise a’ hiv nép művelésének nagy részét foglalja magában, nem szükséges mindazáltal, hogy általánosan közönséges nyelven tartassék, megparancsolja mind a’ mellett a’ papoknak, hogy a’ népnek azokból, a’ mellyek a’ misében olvastatnak gyakran valamit magyarázzanak. (Conc. Trid. Sess. 22. Gap. 8. et Can. 9.) Lassabban bántak azután a’ latán nyelv használatának ostromlásával a’ Protestánsok ; de segítségeket nyertek a’ Katolikusoktól. Az első szavalok voltak Francziaországban a’