Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

Tehát nem a’ képek’ anyagját tiszteljük, hanem azoknak adjuk a’ tiszteletet, kiknek emlékét nékünk visszahozzák. Ha látod a’ Katolikust a’ Krisztus fakeresztje vagy képe előtt meghajolni, okosan azt nem ítélheted, hogy ő a’ fát tiszteli, vagy a’ vászonnak hajtja meg térdeit, mellyre a’ kép festetett, de a’ Katolikus ha kérded mit cselekszik, megmondja néked, hogy a’ Krisztust, vagy azon Szentet tiszteli, a’ ki ezen kép által áb- rázoltatik. Ezen tiszteletet nem kell a’ térdekről, vagy meghajolt testről mérni, hanem a’ szívből ered, és, a’ mint néked a’ Szentek tiszteletéről mondottam, olly nagy, a’ milyen a’ belső meggyőződés annak felséges voltáról, a’ kit tisztelek.

Nem is bízunk a’ képekben, mintha azok nékünk valamit adhatnának, vagy segíthetnének, mert tudjuk, hogy a’ képek tehetetlen anyagok, melly az emberen nem segít, hanem emberi kéz által készült. Ezen bizodalmát, mint a’ tiszteletet, a1 belső meggyőződésből kell ítélni. Kérdezd a’ Katolikust midőn a* fakereszt előtt imádkozik, ha kér-e valamit a’ fától, vagy valljon ezen fa fog-e valami kegyelmet közölni vele ? bizonyosan azt lógja neked felelni: „nem kérek semmit a’fától, hanem a Jézus Krisztustól, ki a’ fán érettem megholt, és a’ kit nékem e’ jelen oszlop személyesít, ’s a’ fa nékem semmi kegyelmet nem ád, hanem a’ Jézus, ki a’ fán nékünk kegyelmet érdemelt/'

Illyen, és nem más a’ Katolika Egyház tudománya, a’ képek tiszteletéről. (Conc. Trid. Sess. 25) Azért rósz- szül vádoltatunk bálványozással; méltatlansággal illetnek műnket a’ Protestánsok, midőn azt mondják, hogy mü a képeket imádjuk, ’s azoknak isteni tiszteletet adunk, falóban senki sem vádolta az Agostaiakat bálványozással, senki sem gondolta, hogy ők Luthert, vagy a’ mü Felséges Császárunkat imádják, vagy azoknak isteni tisz— 396 —