Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
- 370 — és engedelmesség már szorossabban, már gyengédeb- ben tartatott meg. Luther Márton, Ágoston rendjebeli szerzetes volt, a’ ki ünnepéljesen bevallván magát a’ szerzetbe, örökös tisztaságot, szegénységet, és engedelmességet fogadott az Istennek. A1 Katolika Egyháztóli elszakadása után Istennek fogadott hitét semmivé tette, sőt az Istennek ugyanazon fogadás által örökre lekötelezett szüzet szent- ségtöröül vette feleségül. Micsoda orvosság volt néki hátra mint a’ mellyet minden törvénvtapodó megszokott ragadni, hogy t. i. bűnökben való mentségeket gondoljon ki, innen származtak az ő rugóldozásai, vádoskodá- sai, őrült mondásai a’ szerzetes fogadások ellen , Luthert az Evangyéliomi tanácsok megtámadásában követte Kálvin, és mindketten az Evangyéliomi tanácsokat , mellyeket a’ Sz. Lélek dicsér, és ajánl, és a’ mellyeknek az Isten jutalmat igér a’ bűnök sorába le- alacsonitották. Hallottuk, mit mond az Isten, miért hal- gatnók őket, kik az Isteni szavak ellen szót emelni, és írni mérészeltek. Három van az Isteni, és felebaráti szeretetnek nagy akadályára: a’ test, a’ külső dolgok, és az embernek kedve. Ez a’ három pedig a’ szerzetesi fogadás által elmozdittatik, a’ test kíván, és keres kényelmeket, kéjeket, és gyönyöröket, onnan származik a’ bujaság, torkosság, jóra való restség; ennek ellenébe veti a’ szerzetes a’ tisztaságnak fogadását, a’ mellvnek megtartása végett sok még szabados dolgokat is a’ testtől meg kell vonni. A’ külső dolgok , gazdagság , birtok , pénz, bútorozási, és öltözeti fény, és több e’ félék kívánságot gerjesztenek magok iránt az emberben, és őtet fösvénységre , irigységre, haragra gerjesztik, ezen kívánságot megöli a’ szabad akarati szegénység a’ melly semmit sem keres, és semmi vesztésen nem búsul. A'
