Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
— 141 te Ötöllé , a’ világosság atyjától, leitől minden jó adomány származik , kérted-e buzgó könyörgéssel, ’s fiúi bizalommal, hogy nyissa meg szemeidet, láthatni, mel- lyek békességedre vannak. — Látta hát az Isten, valljon igazságravaló törekedéssel, és szeretettel, valljon üdvességi iparral, és szeretettel, valljon imádságnak leikével hallottad-e az én oktatásomat. — Látta az Isten, hogy szivedben hordoztad-e a’világot, melly az igazság lelkét bé nem fogadhatja, — vallyon vala- melly világi tekintet, vagy világi remény-kormány vonták-e a’ te vágyaidat. Látta az Isten, vallyon a’ test, és vér, mellyeknek az Isten nem nyilatkozik, benned erőt vévén , gátot nem vetett-e az igazságnak ? — Látta az Isten, hogy olly szívvel jöttél-e ezen oktatást hallgatni, hogy a' kirendelt időt eltőltsd , ’s az eltelvén , azon vallástételt követhesd mégis, mellyet magadban feltettél követni még az oktatás előtt? — Látta az Isten, hogy illy szándékból ellene állottál a’ Szent Léleknek, ki kész , minden tiszta szivet, a’ világ, test, és vér bé- folj'ásától mentesítve ,. felvilágosítani ? vallyon ellene áltál-e a’ mennyei Atyának, ki jó lelket ád az őtet kérőknek. — Látott az Isten mindkettőnket, az én szivemet, ’s a’ tiédet, az én munkámat, ’s a’ tiédet. Az Isten , ki előtt minden szív tárva van , ki a’ sziveket, és veséket vizsgálja, ki előtt lárvák, ’s nyíltak mindenek, az Isten lesz, mondom, biró közöttünk. Ha én nem kerestem volna az igazat, vagy azt előtted eltitkoltam volna, ha téged tévelygésre tanítottalak volna, ’s te az én hibámat követnéd, te ugyan tévelygésed útjában halnál meg, hanem az Isten, mint biró, a’ te véredért az én kezemtől venne számat. Ha pedig én néked igazságot hirdettem, te pedig azt nem hallgattad, hanem tévelygéseket akarsz
