Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192
— 133 rend során kívül küldettek , ’s megmaradván a’ Kato- lika Egyházban az Apostoli következés régi láncza, ők mintegy új szemet tettek az új láncz készítésében. — De ez nem Bibliai gondolkodás: mert az Isten soha ellene nem mondott önmagának. Ha Luthert, és Kálvint az Egyház reformálására küldötte volna, mint a’ melly- re a’ Jézus Krisztus rosszul viselt volna gondot, ezen természetfeletti küldetést úgy kellett volna megmutatnia, ’s hihetővé tennie, mint minden más természet- feletti küldetést az emberek előtt nyilvános jelekkel tett hihetővé. — Micsoda jelekkel? „Az én Apostolságomnak jelei lettek tinálatok, minden békés égestiírésben, a’ melly szentségből származik, jelekben, és csodákban, és erőkben (2. Gor. XII. 12.) Luthernek, és Kálvinnak szent élete, és csodák által kelletett az Istennek az ők rendkívüli küldetésöket bé- bizonyitani. Olvassuk még egyszer (Marc. XVI. 17. 18.) e’ volt mindenkor az Isten rendelkezése a’ természet- feletti küldetés körül, ezen két jelek : az élet szentsége, és csodák nyilvánosok voltak mindenekben , kiket Isten valamelly különös tettre küldött, Mózesben, a’ Prófétákban, Krisztusban, az Apostolokban. Ha ezen jelek meglettek volna Luther, és Kálvinban, mindazáltal azokban nem mutatták volna meg az Apostoli következést, hanem új küldetést, és ez az új küldetés világos erősség lett volna arra, hogy az Apostoli Egyház vagy elveszett, vagy Isten el akarja azt törölni, ’s hogy annálfogva Krisztus hamissan, és csalárdul ígért a’ maga Egyházának mindenkoriságot. De egyik jegy sem volt meg ezen Reformátorokban, szent életet még a’ Protestánsok sem tulajdonítanak Luthernek, és Kálvinnak. A’ Luther, vagy Kálvin, vagy következőik állal tett csodákról a’ Protestánsok közt sincs