Skalnik Ferenc Xavér: A' katolika egyháznak, és tanitásának igazsága a' katolika hittől elszakadni törekvök számara kirendelt hatheti-oktatásban (Kolozsvár, 1843) - 10.192

— 112 —

megtartást ha semmi irás meg nem határozta is, valóban a’ szokás megerősítette, mélly kétségkívül a’ hagyományból eredettt mert hogy gyakoroltathatik valami, ha nincs először meghagyva ? Azután igy rekeszti bé: „Ezen, és más rendtartásoknak, ha írási törvényét kívánod, egyet se találsz; oü hagyomány adatik elődbe, mint szerző, a’ szokás, mint megerősítő, és a’ hit, mint megtartó.

Origenes a’ harmadik Század nagy mestere, a* Szent írás nagy tisztelője , és magyarázója (L. í. periar chon) ezt írja: csak azon igazságot kell hinni, meüy az Egyháziy és Apostoli hagyománytól semmiben sem különbözik,(£ Ugyanaz (L. I. n. 8.) nyilván vallja; hogy, „egyedül a’ hagyomány által tudja, hogy az új szövetség írása a’ Szent Lélek által íratott öszve, ’s esnie- rődhetik meg ugyan annak több helyekeni homályos értelme.

Szent Gypriánnak harmadik században volt a’ Római Pápákkal egyenetlensége, ezen, az írásokban el nem döntött kérdés felett: érvényes-é az eretnekek által feladott Keresztség ? és mind a’ két rész a’ hagyományhoz folyamodott, mind Gyprián, mind a’ Római Pápák István és Gornél megegyeztek ezen alapelvben : „semmi se újittassék, hanem a’ mi meg van hagyva tartassék meg.“ Ugyanaz: (ad Pompejum Epist. 74.) ezt írja: „szükség az Isten’ papjainak az Isteni parancsolatokat megtartani, hogy ha az igazság valamiben megváltozna, vagy tántorogna, az Isteni eredetre , ’s az Evangyeliomi, ’s Apostoli hagyományra térjünk visz- sza, és onnan keletkezzék a’mű cselekedetünknek oka, honnan «’ rend, és az eredet származott. Kiadott e’ szent Püspök bizonyos könyvet az Egyház’ egységéről, mellyben megmutatja: hogy az egység’ fentartása