Horváth János: Az ékesszóllás a' koporsóknál (Weszprém, 1816) - 10.178a

Kenyerünknek kell előbb lenni, minek előtte válogatott étkeket keressünk. A’ Sz. írás’ magyarázására nézve , legjobb lészen Aranyszájú Sz. János’ nyomóssá- gát követni. A’ mi időnkben sokan a- zon okból távoznak el a' betűből, mert az abban találtató dolgok’ nagyságát nem tudják felérni, ’s predikállások’ módjára nézve száraznak, terméketlennek ta- lállyák. Holott minden erkölcsi igassá- gokat, ’s ábrázolásokat, a’ Sz. írás’ betűiben , nem csak nagy erőben, ’s csudálatos szépséggel, hanem kimeri hetet- len bőséggel is feltalálni.” — Néinellyek a’ bevezetést a’ halandóság’ változhat at- lan törvénnyén , a’ világi dolgok’ hiú, ságán, múlandóságán kezdik, ’s hősökben mutatnak azoknak új megvalósoaá- sára. Mások legottan a’ holtnak áltáljában való dicséretébe ereszkednek , arra menvén le, me Ily a’ külömbözteto czí- mere volt az elhunytnak (a). Más azzal- (18) -