Horváth János: Az ékesszóllás a' koporsóknál (Weszprém, 1816) - 10.178a

dett kornak megérett tanácsosait magá­ban egyesítvén, még a’ barbárokat is tiszteletre vonzotta. Későbben Theodó- ziusz Császár’ dicséreteit hirdette , Ho- nóriusnak , ’s az egész seregnek jelen­léteben (4). És ezek a’ nagy Férfiak ez egynéhány beszédeikben, olly példá­nyokat higytanak, hogy a’ mint lát­hatni; a’ későbbi időkben is, a’ kik leg- szerencsésbek, 's leghívebbek voltának követésökben , azok emelkedtek legma- gasbra e’ szomorú nemében az ékes- szóllásnak, ’s osztoznak halhatatlansá­gokban. §• 27. s más jeles: Franczia. A’ magabecsülés, 's meghittség, gyakorta igasságtalanságra viszi a’ Nem­zeteket egymás eránt. Innét erednek kö­zöt­te Tricaletii Bibliotheca Patrum Bassaui 1783* III. IV Tom. — (i34) —

Next

/
Thumbnails
Contents