Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

ságát Bellarminusból említvén, semihi hé«’ lyet vagy levelet fel nem jegyzettéi ; méh tán lehel kételkedni, ha Belíarminus’ sza-i vaik*é ezek: (a) Paschaűui Radber tus volt 4Í legelső , o’ ki köven és valóságos tóéiból irt az Ur Jésus9 téjiének valóságáról. Mert Bel- larminus Paschasiu* előtt Theophylactusról írja : (b) hogy az Urunk9 tejlének valóságáról Jégvilágot abban és legbővebben irt, ebben sir. Szájú szent Jánost követvén. Ez a' szent pedig élt 4°°. esztendő kezdetén , a'ki hogy világosan és bőven íit az oltári Szentségről , Beiiarminusnál olvashattad, (c) A’ többi között ezeket írja: Oh melly sokast mond ák moft : „akarnám az ő formáját és y, ábrázatját, akarnám az ö ruháját, akar- „ nám az Ö saruját látni. Önnön magát látod y önnön magát illeted, önnön magát eszed. íme ez a’ szent bőven és világosan írt a’ Kriftus’ testének valóságáról már ötödik század' elején ; hogy mondhatod tehát * hogy Paschasiu* a’ kilentzedik században első \ ólt, a’ ki bőven írt a’ Kriftus' tefte’ valóságáról ? A’ mit ezután Scotusrói említesz, hogy a* Tr ans sub(lanti át 10 a9 J^ateráno- ?ni conci/iom előtt nem tartatott hit’ ágazutjárnak. Ebben ő hibázott , és Beilarminu* azzal mentegeti Ötét: (d) Hogy ó nem olvasta á Római gyülekezetei hetedik Gergely alatt

is

9*

(») p- 46« (b) p, a6í, (♦) p, »46%(á) p, joj.