Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

,, remben,, lehetetlen beto sztr ént érteni. De hogy mi ezt tagadjuk , nem igaz. Mi tsak azt mondjak , h)gy a’ hol Kriítus Urunk maga teltét, maga vérét nevezi, ott nini* semmi tropus , semmi figura. Ebben a’ szóban : megtórettetik , megengedjük a’ troÍ

)uft ; mert a’ Kriítus' tefte nem propne , tu* ajdonképen , hanem improprie, tulajdoní- tásképen tórettetik meg , a’ mennyiben a* külső színek és jelek , mellyek alatt elrejtve vagyon, megtörettettnek. Nem külöm- ben ezekben a’ szókban : Ez a pohár úf teftamentom *z én véremben, a’ figurát, a* tropuft nem tagadjuk; mert nem a’ pohárban , hanem a’ Kriítus’ vérében, melly a* pohárban volt, állítatott fel ez az új teítamentom. Nem mondotta K iftus : ez az én véremnek jele; hanem: ez az én veremnek pohara, melly ii érettetek k/ontatik. Nem a’ pohár öntettetett ki érettünk , ha- nem a’ Kriftus* vére. Tehát itt a' pohárban tropus vagyon , melly által a’ pohárban lévő jelentetik. Ez olly világos tropus, hogy az oftoba ember is azt megértnett. Mert nints olly egyűgyü , a’ ki ha egy pohár borral megkínáltatnék , elhitetné magával, hogy a’ pohárnak , nem a’ bornak megivására kérettetik. A’ melly pohár szent Lukátsnál és szent Pálnál vérnek pohara , az szent Máténál, és sz. Márknál tsak vér : Ez az én vérem. És így az Evangyeliiták egymáft meg világosítják.

8$