Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141
*5 rongattatott, mind ezek a’ moítani tzere- móniák nem rendeltettek. Mert akkor a híveknek templomok sem lévén, tsak a’ hol egybegyülhettck , a’ mezőkben , töm- lötzökben, barlangokban, temető botokban gyakorlottak ezt az áldozatot. Minek- utánna pedig azok a’ szörnyű üldözések megszűntök , nagy költséggel szerte széjr jel templomok építettek ; az Oitári Szentség’ kiszolgáltatásában tisztességes öltözetek és eszközök rendeltettek ; az Iíteni tiszteletnek külsoképen való nagyobb terjesztésére, a’közönséges ájtatosságnak nagyobb gerjesztésére , a‘ szentségnek tisztességesebb és illendőbb osztogatására fényes oltárok emeltettek. Ebben a* kiosztogatásban némellyck megütköznek, és azt kívánják, hogy valamint Kriftus a’ szentelt kényéi et kiosztogatta, úgy a’ papok is tartoznak a’szentelt kenyeret a* népnek mindjárt kioszíogatni. Ha már mindenben akarják , hogy kövessük a’ Kriftns’ példáját; tehát lábmosás nélkül nem szabad azt ki. osztogatni, és tsak a’férfiaknak, nem az aszszonyoknak ; tsak vatsora után, nem reggel. {. VII.