Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

Urunk , JESUS Kr ift us, szerzetté az úri sz. vatsorút a maga halálának emlékezetére. Ezt senki sem tagadja: és azért mi nálunk a' szent Misere való öltözet mind erre a’ végre rendeltetett , hogy eszünkbe juttassák a Kriítus’ kínszenvedésének eszközeit ; ' nem is lehet másképen Misét szolgálni, ha tsak azon az oltáron a’ Kriítus’ keresztje jelen nintsen , hogy erre gyakorta szemeinket felemelvén, annál elevenebb hittel megemlékezhessünk az ö szent haláláról. De valiyon ezzel az emlékezettel eleget teszünk é ennek a’ Kriftus’parantsplatjának, hogy az Ó szent teliét együk ? mert ha nem észszük; nem lészen élet bennünk ; mivel tsak azoknak ígérte az örök életet, a’ kik az ö szent teftét észik. Ezekből a’ Kriítus’ szavaiból ki-tetszik, hogy nem tsak az ő szent haláláról kell megemlékeznünk ; hanem az 6 szent teliét is kell ennünk. És ha ezt illy értelemben nem kellene venni ; nem volt volna okok a’ Ka- farnaitáknak , hogy Kriíluft elhagyják. De e’ volt minden botránkozásoknak oka, hogy valamint moll némellyek , úgy akkor pk is meg nem foghatták , miként adhatná nekik maga teftét, hogy azt megegyék* Azon ki vili , ha a’ Kriílus’ haláláról tsak pusztán megemlékeznénk; ez az emlékezet igaz áldozat vólni é? Áldozatot párán- tsoit akkor Kriítus , mondván : Ezt neltked.

jítfk