Katona István: Az Oltári Szentségről egy elszökött katolikus keresztyénnek vallástételére felelet (Kalocsa, 1811) - 10.141

ünneplő pompával tisztelni, és a* bútsü-járásokban , az Any ászén tégy háznak ditséretes és közönséges módja és szokása szerem, jeles tze- remoniákkal körös körül hordozni, vágj az imádatra cd népnek külső képen kitenni , és hogy az o imádóik bálványozok , átok légyen. Ezt végezte az a’közönséges gyiiiek»°zet, melly- ben jelen voltak hat cardinálisok, négy követek, három pátriárkák, harmintz két érsekek, kétszáz húszon nyóitz püspökök személyesen, követek által sokkal többen, mellyre az Európai tsászárok, királyok és uralkodó fejedelmek is húszon kilentz követeket küldöttek- Ezek a’ keresztyén országokból válogatott, tanúit, bölts, ifién- féló emberek jól megvisgálíák az újítóknak minden kigondolt ellenvetéseket, és azokat mind hibásoknak ítélvén , az Iften- nek nagyobb ditsoségére , és a* halhatatlan lelkeknek Örök üdvösségére azt rendelték , a’ mit te , azokhoz nem hasonlítandó magános ember lévén vakmerőképen kinevetsz. Holott, ha az illyen közönséges gyülekezetekben az Anyaszentegyház hibázhatna ; az egész világon az igaz hit bizonytalan volna. Híjában reménlcd tehát , (a) hogy száz esztendő múlva a' Trans- subflantiátió semmi hitelt nem talál, az Ur' vatserája senkitől nem imádtatik , a’ purgatorium ledül, td halottakért való misézés megSzü•