Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

34

es mí bizonyosan várhattyuk azt tólök, hogy érettünk Isten előtt esedeznek. Ebben van a’ gyökere annak a’ ditséretes jó szokásnak a Katolikusoknál, hogy ók a’ szenteket segítségül híjják. Az Ó tetemeiket és képei- ket-is tiszteletben tartyuk mind az Ő előbbi mi-volttokra, mind mostani mi-létekre nézve.

c) A’ jövendő életről.

Az embernek végsó tzéllya tsak a’ jövendő örök életben ér tökélletes tellyese- dést. A' halál költöztet oda által, a1 hol mindegygyik meg-hóltra nézve különös ítélet tartatik, és kinekkinek meghatároztatik örök torsa, vagy vég nélkul-való kín, ha halálos bűnben hal*meg, vagy örökké tartó öröm, ha az Isten’ kegyelmében múlik-ki e’ világ- - ból. Ezt az örömet leg-ottan elnyeri, ha minden motsoktól tiszta, vagy pedig az i* deig-tartó tisztulásnak bizonyos ideje után , ha van még valami hátra, a’ miért lakolni kell. De nem tsak a’ lelke marad-fenn ö* rökké az embernek, hanem a’ dolgoknak közönséges el-változásakor, mellyben az ér* zékenységek-alá*esó egész természet az Isten akarattyából egygyenlöségbe fog hozattatni , feltámad halottaiból a’ test-is, újra egygye- sül a’ lélekkel, melly elevenítette itt ötét, 's