Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

gvák: — a’ mi meg-esett egyszer, nem lehet végbevinni, hogy meg-ne esett légyen. Ez az utolsó igaz : de valamelly valóságnak romlott, meg-vesztegetett állapottyát nem lehet-e' eltörleni, és egy éppen ellenkezővé változtatni? Leg-alább nem teheti-e’ ezt az Isten? Nem törölheti-e’ úgy el azt, a’ mi meg-romlott, hogy annak helyébe egy olly állapot lepjen-eló , melly' az első eredetihez hasonlíttson, vagy még sokkal fellyiíil is ha- ladgya azt? A’ testek’ országában sokszor történik ez: ne tehesse-e’ ugyanezt az Isién a’ lelkek’ országában? — Igaz , hogy tsuda ez mindenkor, valahányszor meg-történik: de mint illyent, mint egy új alkotást úgy adgya ezt elő a' Sz. Irás-is, és az Anya- szentegyház taníttása.

Nem lehet végbevinni, hogy meg-ne lőtt légyen , a' mi meg-lött. Igaz: — hogy tehát ez, vagy amaz az ember egykor bűnös vala, ez mind az Istennél, mind magánál a’ bűnösnél, mind egyebeknél tudva lészen az örökkévalóságban: de hogy Ö a’ Krisztus’ érdemeivel-szerzett, és reája alkal- masztatott malaszt által előbbi állapottyának eltörlése után ez, vagy amaz a’ szent lett légyen, az-is szintazonképpen tudva lészen, ’s mindörökké tudva marad; és éppen ebben mutattya magát telly es fényességében a'