Freindaller, Ferentz: A keresztény katholika tudomány igazsága azon tzikkelyekben előadva, mellyekért attól a protestánsok, és reformátusok el-szakadtak (Nagyszombat, 1814) - 10.139

a’ jobbulas’ fogadása, ’s a’t. jó tselekedetek* mellyeket az ember lelke viszen végbe, ha azok tsak belől, tsak az ember szívében ta- láltatnak-is; annyival inkább pedig, ha külső tselekedetekre-is ki-fakadnak. Minekután* na egyszer a’ bűnösnek egész meg*igazúlásat egyedül a’ hitből származtatták, önnként fo- lyott a’ következés, ’s azért méltán-is lehetett folyatni azt, hogy meg-marad elveszthetet- lenúl az igazság, valamíg a’ hit megmarad; hogy tovább , mivel lehet illyen hite vala- kinek, ’s a’ mellett még-is vétkez hetik, azért el-nem veszti az ember igazságát, hu vét* kezik-is, ’s mind addig bizonyos marad üdvössége felől, valamíg meg-marad benne az a’belső tudás, hogy néki hite vagyon. Hogy pedig ezek az állíttások kevesebbé ütközzenek szembe , mint különösök , a’ Kathoiiku- sokra tértek viszsza ; ezeket vádolták, hogy a’ tselekedetekben állított külső jámborsággal kiürítették, a’ mint Ők fejezték-ki magokat, a’ Krisztus’ érdemeit, ’s minden ezekre való tekéntet nélkül egyedül az ugy-véltt jó tselekedetekből várták az igazúlást, és üdvösséget.

A’ mai Protestánsok szintúgy meg-nem szűnnek ugyan a’ hitet, és a’ Krisztus’ érdemeiben vetett bizodalmát az igazúláshoz megkívánni , és ollyan módon beszéllenek erről,

..... $04 .....

i